A település címere:
Álló, kék színű, négylevelű, ékkövekkel díszített heraldikai koronával ékesített, háromszög alakú a pajzs. Mezejének közepén egy vízszintes, élével lefelé, hegyével heraldikai értelemben balra néző aranyszínű ekevas, amelyen egy ezüstszínű, heraldikai értelemben jobbra néző galamb látható. A címerpajzs alatt, annak ívét követve egy aranyszínű szalag található, amelyben fekete betűkkel a CSÉCSE felirat olvasható.
A település története:
A községet a XIV: századtól, pontosabban 1329-től említik meg a váci egyházmegye adataiban Cheche, Checha, Ceci neveken a szomszédos települések mellett , majd mai nevén Csécseként.
A Szuha patak jobb oldalán épült, 150m tengerszint feletti magasságban. Mezőgazdasági területek veszik körül a falut, talaja a környező falvakkal összehasonlítva nagyon értékes termőföld.
Régészeti leletek bizonyítják, hogy a környék már az ókorban lakott volt. Fontos kereskedelmi út vezetett át a területén Hatvantól Gedén, Csécsén,Ecsegen, Toldon és Lócon keresztül, mely út mentén római kori pénzeket találtak. Ezen utat felügyelte a gedei földvár és a csécsei kővár, melynek helyén a mai templom áll. Ez az útvonal a XIII-XIV. században is jelentős volt.
Csécse a XV. század első éveiben Kersztúri Garázda Miklós és Szilágyi László birtoka, aki Mátyás király anyai nagyapja volt, akik cserével Zsigmond királynak adták.. Ekkor épül az első gótikus stílusú templom, mely sok viszontagságon ment keresztül, végül is lebontották, a helyette épülteknek sem jutott, más sors a mai elődei közül. A sorsukról majd olvashatunk Gergely István készülő könyvéből.
1422-ben a Rhédeiek, később a Pálócziak birtoka. A nógrádi várak eleste után a török megszállta Csécsét is 1552. nyarán. Egy év múlva tíz portát vettek nyilvántartásba. A 15 éves háború idején, 1598-ban Pásztohi György volt a község földesura.1663-ban két kisebb összecsapás történt a falu határában. A török hódoltság idején folyamatosan menekültek el innen az emberek, 1570-ben egyetlen lakosa sincs a falunak. A háborúk végén folyamatosan költöztek vissza a csécsére.
A XIX. század elején épült a Keglevich birtokon Bélahalom pusztán állítólag, de nem bizonyítottan Ybl Miklós tervei alapján egy gyönyörű klasszicista kastély, ma is álló sok viszontagságon átment műemlék jellegű épület.
1845. jún. 25-én kötött házasságot a csécsei templomban a Nógrád megyei alispán, Fráter Pál unokahúga, Fráter Erzsébet a gyarmati megyebálon szövődött szerelmük eredményeként Madách Imrével. Házasságukat ellenezte Madách édesanyja, nem is fogadta el soha a menyét. Kilenc évig tartott a frigy. 1852-ben Kossuth titkárának, Rákóczi Jánosnak a bújtatása miatt Madáchot elfogták,, Pozsonyba, majd Pestre hurcolták. Kilenc hónapi fogsága alatt Erzsit az anyósa nem támogatta, Madách barátai segítették, amit az író megcsalásával azonosított a család. A losonci megyebálra az író nélkül megy el a megsértődött asszony. 1854-ben kimondják a válást.
1855-ben és73-ban a nagyközségi jogokkal rendelkező faluban kolerajárvány pusztított.
1893. márc. 6-án lebontják a régi templomot. 94. máj. 27-én helyezik el a mai alapkövét. 1895. dec. 14-én szentelték fel.Az oltárképet Ábrányi Lajos, budapesti festő festette. Szent Annát és az újszülött Máriát ábrázolja, 1897. szept.8-án Kisasszony napján, a falu búcsúnapján szentelték fel.
A XIX-XX. Század fordulóján Csécsén 177 házat és 1214 lakost számlálnak. Ekkor virágzó itt a gazdasági élet: gőzmalom működik, a környékbeliek itt őrletnek. A Balásy birtoknak gazdag szőlészete és szarvasmarha állománya van.
A szájhagyomány szerint a községtől keletre található Bélahalom puszta neve arra utal, hogy IV: Béla király itt pihent mag 1241-ben a muhi csata után.
.
Az első, majd a második világháború számos áldozatot, ezzel együtt sok családi tragédiát okoz a mi falunkban is. A két háború között és a második után az emberek élni akarását segítette a világi és egyházi ünnepekre, hagyományok ápolására, az amatőr színjátszásra tehetséges, igényes csécseiek összetartása.
A háborúk vége utáni évek lassú változást hoztak.Az ötvenes évek embert próbáló politikáját, veszteségeit feldolgozó falu szorgalmas népe a környék egyik legszebb települését építgette. Önálló községként. A 60-as években jól működővé válik a tsz, sok járda, park épül. 70-ben átépül az eredetileg klasszicista jellegű kúriában működő iskola, az épület elveszti klasszicista jellegét. Ugyanezen évben Ecseghez csatolja a közigazgatási átszervezés a falut. Ezt követi a tsz-ek, az iskolák, az egyházi összevonás. Nehéz időszak volt ez a visszafejlődést, stagnálást eredményezés az itt lakók életében.
1990-ben az önkormányzati törvény lehetőségét kihasználva önálló önkormányzat alakul, 91-től önálló önkormányzat működik. Azóta bevezetésre került a vezetékes víz, a gáz, a telefon, a kábeltévé. Megújult a sportöltöző, a művelődési ház, a polgármesteri hivatal. 2011-2012-ben a Csicsergő óvoda külső és belső, berendezések, bútorok és konyha pályázati forrást kihasználva közel száz millió ft értékben került felújításra . A Fráter Erzsébet Általános Iskola 2012 őszére szintén megszépül,t az uniós pályázat megnyerése lehetővé tette a iskola régi pala tető lecserélését, nyílászárók , csatornák, és járdák, kialakítását, szigetelést és akadálymentesítést közel 44 000 000 fr értékben. Ebben az évben a 2128számú Rákóczi út és új aszfalt borítást kapott a z autósok és a településre látogatók nagy örömére. A település a fejlődés és a itt lakók itt élők a fiatalok helyben maradását tűzte ki célul, hiszen egy gyönyörű és szép természeti környezetben élünk a Mátra kapujában tele csodákkal és emberekkel amiket mint saját értékeink őriznünk és tovább adnunk kötelességünk.
Forrás: Csécse Község honlapja